Reakciók

A fesztiválon nem csak az előadások szimpla befogadása nyújt élményt, engem, aki először lát egy kosárban ennyi ifjúsági és gyerekelőadást, a gyereknézők reakciói különösen lenyűgöznek. Az intenzív jelenlét mindenhol feltűnő, gyors és határozott válaszok a látottakra, a bátor királyfi, különösen, ha még humorérzéke is van, megérdemli a biztatást, de ugyanígy nyeri el a bizalmat a szégyenlős lámpa, Spot a bolognai előadásban. 

Semmi

A Semmi szakmai beszélgetésén mondja el az egyik néző: mivel olyan helyen ült, ahonnan ráláthatott a fiatal közönségre, pontosan követni tudta a kiváltott hatást. Gyakran ott nevettek, ahol a felnőttek hallgattak, abban, amit mi tragédiaként éltünk meg, ők láttak izgalmat, humort. És fordítva. 

Horda2

 A Horda2 végén, a Káva, a Nemzeti Táncszínház és a Közép-Európa Táncszínház közös produkciója utolsó jelenetében, ahol a fiatalok reflektálnak a megéltekre, a közös tánc, a közös alkotás közben átélt élményekre, egy lány meglepő figyelemmel érvel a részben közösen létrehozott Horda című előadás mellett a „New York” helyett. Minket említ meg, akik csak kívülről figyeltük az eseményeket, az ellenséges, kommerszpárti és reformellenes táncszínház-igazgató elleni vitában: azáltal, hogy láttuk, rájuk milyen felszabadító hatással van az együttes mozgás, mi is átélhettük ezt a szabadságot. Ez a foglalkozás egyik célja is: közelebb hozni a fiatalokhoz a tánc műfaját, s a mozgáson keresztül fejleszteni a kifejezés képességét. Ez a csapat pedig a foglalkozás végén helyet ad a körben az igazgatónak is.

Varga Zsófi

Jókedvűen, szeretetben

A Kuruttyoló békakirály meséje számomra eddig ismeretlen történet volt. Ennek orvoslására látogattam meg Tarján Veronika és Mogyoró Kornél előadását. Ketten ülnek a színpadon, körülöttük hangszerek garmadája. Leginkább dobok. Elindul a mese Veronika ének- és beszédhangján, Kornél zenei kíséretével. Az előadásból áradt a szeretet, és az a vágy, hogy boldoggá tegyék a hallgatókat. Engem leginkább a dalok és a Fekete boszorkány története vonzott be, a roma származású kisbékákról (akik egész nap buliztak) nem is beszélve.  Az előadás után Kornéltól megtudhattuk, hogy melyik hangszernek mi a neve, amiknek kitalálásában a gyerekek lelkes résztvevői voltak.

Ez a két csupaszív ember végig egymással volt lélekben, amíg szórakoztatták a gyerekeket, és én személy szerint mindig örülök, ha ilyet látok színpadon.

Kuruttyoló békakirály

Délután, napsütés, fagyi a kézben, sétálóutca. Már messziről látom és hallom a gólyalábas utcazenészeket, akik egy gólyaláb nélküli dudással teszi jókedvűvé az ottlévőket. Teljesen spontán, nagyon felszabadító. Megérkezik egy hölgy, aki határozottan, de nagyon édes modorban vonja magára a figyelmet, egyúttal távozásra kéri az óriás népséget. Écsi Gyöngyi már szerepben van, barátkozik a nézőkkel, megszólítja a gyereket. Szőlőszem Kálmán meséjét egyedül adja elő a színpadon… várjunk csak, tévedés! 

 

Écsi Gyöngyi

A bábok mellett a hallgatóság kisebb tagjait hívja fel a színpadra, hogy segítségére legyenek a történet továbbvitelében. Az az érzése az embernek, hogy ez nem szerep, amit játszik, hanem ez a hölgy ilyen, a maga egyszerű, de végtelenül bájos előadásmódjában. Szülőket és gyerekeket egyaránt jókedvre derítő vicceit, mint egy ajándékcsomagot továbbvittem magammal a napom hátralévő részében is.  

 Pájer Alma